Az internet megjelenése a XX. században addig nem ismert lehetőségeket nyitott az emberek számára a kommunikáció és a konnektivitás területén. A XXI. században az internet alapvető eszközzé lépett elő, mind a magánélet, mind a munkahely relációjában.
Napjaink egyik gyakran ismételt mondása, hogy a 2000-es években született gyerekek előbb tanulják meg az okostelefon használatát, minthogy beszélni kezdenének.
Ez a kijelentés talán kissé túlzás, viszont az tény, hogy a mai fiatalabb generációk egy olyan világba csöppennek, melyet szervesen átsző az internet és az okos eszközök mindennapi használata.
Itt kezdődött a történet
Az internet elődjének az USA-ban 1969-ben létrehozott ARPANET tekinthető, mely az internet által biztosított funkciók kezdeti formáját valósította meg.
Az internet az 1990-es években kezdett el rohamosabb ütemben terjedni szerte a világban, amikor is kifejlesztésre került a World Wide Web (www.), mely az internethez történő hozzáférést, kapcsolódást globálisan lehetővé tette.
Az internet szó lefordítása a hálózatok hálózatát, a hálózatok közötti konnektivitást jelenti. Az interneten történő kommunikáció megvalósításának elengedhetetlen eleme az IP címek használata, mely segítségével képesek kommunikálni egymással az azonos hálózaton lévő eszközök.
Hogyan formálja át az emberi kommunikációt az internet?
A kommunikációs szokásaink az internet megjelenésével nagymértékben átalakultak, mely ma már fokozatosan tolódik át az offline fizikai térből az online virtuális térbe.
Az interneten keresztül elérhető közösségi oldalak szerepe nagymértékben felerősödött a társadalmakban, melyek óriási erővel bírnak a véleményformálás és hírközlés vonatkozásában.
Ezen platformok tekinthetőek ma már az elsődleges forrásnak legfőképp a fiatalabb generációk körében a hírek, újdonságok megismerésében, tájékozódásban, mely fokozatosan felváltotta a hagyományos médiumokat (televízió, rádió, újság).
Miért NEM ingyenesek a közösségi oldalak számunkra?
A közösségi oldalak használatával kapcsolatos általános tévhit, hogy ezek az oldalak ingyenesek számunkra.
Ez természetesen olyan értelemben igaz, hogy a használatukért nem kérnek pénzt a cégek, viszont adataink kiszolgáltatásával folyamatosan reklámokat jelenítenek meg számunkra személyre szabottan a hírfolyamunkon, amely számukra bevételt eredményez.
2023 november 7-én a Meta bevezette Magyarországon is szolgáltatásai vonatkozásában (Facebook, Instagram) a fizetős lehetőséget, mely azt az opciót ajánlja, hogy aki nem szeretné, hogy az adatai marketing célokra felhasználásra kerüljenek, annak havi szinten fizetnie kell a szolgáltatásért.
Ez a kezdeményezés az adatok nagyobb fokú védelmét hivatott elősegíteni, azonban gyakorlatban történő megvalósulása és érvényessége még kérdéses, melyet a jövő fog megválaszolni.
Milyen negatívumot hordoznak magukban ezek a platformok?
Ezen platformok (Meta, X stb.) negatívumaként megnevezhető többek között a félretájékoztatás, dezinformálás, személyes adatokkal történő visszaélés, online zaklatás és a függőség kialakulásának esélye, mely veszélyek bekövetkezését tudatos és felelősségteljes használattal képesek vagyunk mérsékelni.
Az internet dezinformáció vagy félretájékoztatás céljából történő használata napjainkban szervesen beépült és széles körben alkalmazottá vált a modernkori háborúk vonatkozásában is, mely egyre inkább a hadviselés részévé válik.
A közösségi oldalak ilyen célú használata kettős célú lehet. Egyrészt a dezinformációt, félretájékoztatást alkalmazó azt a célt szeretné elérni, hogy az emberek nagy részét a saját igazáról győzze meg, ezért a különböző híreket olyan színben tünteti fel, hogy az számára kedvező legyen, akár annak a hírnek a torzításával is. Másrészt arra is alkalmas lehet, hogy összezavarja az embereket, és az interneten történő gyors információáramlásnak következtében már ne legyenek képesek megállapítani azt, hogy ki mond igazat és kinek hazudik.
Napjaink kihívásai vonatkozásában (járványok, klímaváltozás, fegyveres konfliktusok) az álhírek terjesztése óriási károkat eredményezhet, mely ellen a tudatos hírfogyasztással, több forrásból történő tájékozódással védekezhetünk.
Vajon függünk az internettől?
Az internet elterjedésének köszönhetően számos ágazat között interdependens kapcsolat alakult ki, mely nagy hatást gyakorol a társadalmi és gazdasági folyamatok működésében.
A társadalom szempontjából kritikus ágazatok (létfontosságú elemek) nagy része kapcsolódik valamilyen hálózathoz, melynek kiesése óriási problémákat eredményezhet egy állam működésében.
Az internet társadalmi megítélése kettős, hiszen míg valaki az újkor egyik legjelentősebb innovációjaként tekint rá, addig mások óriási kockázatokat látnak benne.
Mi a helyzet a mesterséges intelligenciával (AI)?
A napjainkban megjelenő mesterséges intelligencia ezt a kérdést valószínűleg még inkább fel fogja erősíteni, mely egy új korszakot eredményezhet az internet használatában és működésében.
A mesterséges intelligencia új távlatokat és lehetőségeket nyithat az egészségügyben, oktatásban, innovációs fejlesztésekben, azonban olyan veszélyeket hordozhat magában, mint például a munkahelyek számának csökkenése, adatvédelmi aggályok vagy szellemi tulajdonjogi kérdések.
Akkor veszélyes az internet?
A téma megítélésében sok múlhat azon is, hogy valaki mire és hogyan használja az internetet.
Az internetet akár tanulás, akár munkavégzés vagy szórakozás céljából használjuk, érdemes néhány szempontot figyelembe vennünk. Ilyen szempont lehet például az, hogy minden esetben körültekintően szolgáltassunk ki magunkról személyes információkat, hiszen könnyedén adathalász vagy más jellegű támadás áldozatává válhatunk.
A magánéletünk védelme érdekében az is átgondolandó, hogy a közösségi médiában milyen információkat, képeket osztunk meg magunkról és teszünk láthatóvá más emberek számára.
Ezen példák jól mutatják, hogy milyen sokat számíthat és jelenthet a tudatos és elővigyázatos internethasználat.
Valóban káros a személyes kapcsolatokra?
Az internet megjelenését és használatát sokan a személyes kapcsolatok felváltójaként azonosítják, melyben a személyes kapcsolattartás leépülését és a közlések minőségének romlását látják.
Ha viszont figyelembe vesszük az internet segítségével igénybe vehető hanghívás vagy videochat lehetőségeket, melyek segítségével a világ bármely pontjáról képesek vagyunk a kapcsolattartásra a szeretteinkkel vagy akár távoli munkavégzésre is, abban az esetben egészen más megítélése lesz az internet szerepének.
Az internet megítélését nem lehet egyértelműen negatívnak vagy pozitívnak kinyilvánítani, mely megítélések egyénenként változhatnak szubjektív szempontok alapján.
Végszó
Összességében tehát az internet napjaink elengedhetetlen eszköze a társadalmi és gazdasági folyamatok hatékony működése és a társadalmi mobilitás, konnektivitás vonatkozásában.
Az internet mindennapi alkalmazása kényelmesebbé teheti életünket, hatékonyabbá tanulásunkat, munkákat, viszont minden esetben tartsuk szem előtt a benne rejlő veszélyeket és tegyünk lépéseket ezen kockázatok mérséklésére.
