A legújabb, leggyakoribb adatvédelmi incidensek és azok hatásai

Az adatvédelem kérdése soha nem volt annyira releváns, mint manapság, amikor az online tér mindennapjaink szerves részévé vált. Ennek köszönhetően az adatvédelmi incidensek száma és súlyossága az elmúlt években drasztikusan megnövekedett, ami a digitális világ folyamatos fejlődésével és a rosszindulatú szereplők egyre kifinomultabb támadási módszereivel magyarázható.

Az összetettebb technológiai rendszerek és a globális adatáramlás olyan kihívásokat teremtenek, amelyekre sokszor még a legnagyobb szervezetek sincsenek teljesen felkészülve. A modern kiberbűnözők folyamatosan új módszereket fejlesztenek ki, hogy adatokat lopjanak, rendszereket törjenek fel és pénzügyi nyereséget szerezzenek.

Érdemes velünk tartanod, hiszen bemutatjuk a legújabb és leggyakrabban előforduló adatvédelmi incidenseket, valamint azok hatásait mind a vállalatokra, mind a magánszemélyekre.

Adathalászat új generációja (Spear Phishing és Whale Phishing)

Az adathalászat továbbra is az egyik leggyakoribb módszer, amellyel a kiberbűnözők adatokat lopnak, de a technika fejlődött, és egyre célzottabbá, szegmentáltabbá vált.

A Spear Phishing során a támadók kifejezetten egy adott személyt vagy kis csoportot céloznak meg. A támadások személyre szabottak, és gyakran olyan adatokat használnak fel, amelyeket a célpont közösségi médiából vagy más nyilvános forrásokból szereztek meg. Például a támadók egy vezető beosztású alkalmazott nevében küldenek hamis e-maileket, amelyek hivatalosnak tűnnek, és érzékeny információk kiadására próbálják rávenni az áldozatot.

A Whale Phishing vagy CEO Fraud a vállalati vezetők elleni támadások egy speciális formája. Ezek a támadások jellemzően nagyobb pénzügyi tranzakciókat céloznak meg, és rendkívül kifinomultak, mivel a rosszindulatú szereplők többnyire valós üzleti kapcsolatokra vagy eseményekre hivatkoznak. A támadók e-maileket küldenek a pénzügyi osztálynak vagy más döntéshozóknak, amelyekben a vezérigazgató nevében sürgős átutalást kérnek egy hamis számlára.

Hatások:

  • Az ilyen típusú támadások különösen sikeresek lehetnek, mivel az áldozatok gyakran nem gyanítják, hogy a kommunikáció hamis. A támadások súlyos anyagi veszteségeket okozhatnak, különösen akkor, ha nagy összegű pénzátutalások történnek.
  • Az érintett cégek jelentős reputációs károkat szenvedhetnek, különösen akkor, ha a támadásokat nyilvánosságra hozzák. Az ügyfélbizalom megrendülhet, és a vállalatok jogi következményekkel is szembesülhetnek.

Ransomware-as-a-Service (RaaS)

A ransomware, azaz a zsarolóvírusos támadások továbbra is a legnagyobb fenyegetések közé tartoznak, de a legújabb trend a Ransomware-as-a-Service (RaaS) terjedése.

A RaaS lehetővé teszi, hogy a kevés technikai tudással rendelkező kiberbűnözők is ransomware-t használjanak.

Hogyan működik?

A RaaS egy üzleti modell, ahol a kiberbűnözők bérbe adnak kész ransomware-eszközöket más rosszindulatú szereplőknek, akiknek nincs meg a technikai tudásuk a saját támadások végrehajtásához.

A „szolgáltatók” biztosítják a ransomware-t és a támadás lebonyolításához szükséges infrastruktúrát, míg a „bérlők” elvégzik a tényleges támadást és a zsarolást. A bevételt általában megosztják egymás között.

Hatások:

  • A RaaS elérhetővé tette a zsarolóvírusokat szinte bárki számára, ami jelentősen megnövelte az ilyen támadások számát.
  • Az incidensek hatalmas anyagi károkat okozhatnak, és jelentős fennakadásokat eredményezhetnek a vállalatok működésében.
  • A RaaS modellek miatt a támadások lokalizálódhatnak vagy specifikus iparágakra koncentrálódhatnak, ahol nagyobb az esélye a váltságdíj kifizetésének.

Zero-Day támadások és zsarolás

A Zero-Day támadások, amelyek eddig ismeretlen sérülékenységeket használnak ki, egyre gyakoribbak és veszélyesebbek. Az ilyen offenzívák során a kiberbűnözők a szoftverek vagy rendszerek olyan hibáit célozzák meg, amelyeket a gyártó még nem javított.

A támadók exploit kit-eket alkalmaznak, amelyek automatizált eszközök, hogy feltárják és kihasználják a Zero-Day sérülékenységeket. Ezek az mechanizmusok egyre egyszerűbben hozzáférhetők a feketepiacon, így egyre több szereplő lesz képes ilyen támadások végrehajtására.

Egy újabb trend, hogy a támadók azzal fenyegetik meg a szervezeteket, hogy nyilvánosságra hozzák a felfedezett Zero-Day sérülékenységet, ha nem fizetnek váltságdíjat. Ez a zsarolási forma különösen veszélyes, mivel a nyilvánosságra hozatal súlyos következményekkel járhat, akár globális méretekben is.

Hatások:

  • A Zero-Day támadások során gyakran olyan adatokat szereznek meg, amelyek kritikusak a cégek számára, és amelyeket a vállalat még nem védett megfelelően. Ezért a kár helyreállítása hosszadalmas és költséges lehet.
  • A zsarolás nyomás alá helyezi a szervezeteket, mivel a nyilvánosságra hozatal jelentős reputációs veszteségeket és a részvényárfolyamok csökkenését okozhatja. Emellett jogi következményekkel is szembesülhetnek, ha az incidensről nem értesítik időben a hatóságokat.

Felhasználói adatok célzott ellopása: Credential Stuffing

A Credential Stuffing, vagyis a felhasználói azonosítók automatikus beillesztésével végrehajtott támadások száma drasztikusan növekedett az utóbbi években.

Így működik!

A Credential Stuffing során a támadók korábban megszerzett felhasználóneveket és jelszavakat használnak fel, hogy automatizált eszközökkel több ezer weboldalon próbálkozzanak bejelentkezni. Mivel sok felhasználó ugyanazt a jelszót használja több platformon, ezek a támadások rendkívül sikeresek.

Kik a legfőbb célpontok? Pénzügyi szolgáltatók, e-kereskedelmi platformok és közösségi média oldalak különösen veszélyeztetettek, mivel a felhasználói fiókokhoz való hozzáférés értékes információkat nyújt a támadók számára.

Hatások:

  • A sikeres Credential Stuffing támadások jelentős adatvédelmi incidensekhez vezethetnek, amelyek során a támadók pénzügyi tranzakciókat hajthatnak végre, identitást lophatnak, vagy hozzáférhetnek más érzékeny adatokhoz.
  • A vállalatok számára az ilyen támadások helyreállítása költséges, és az ügyfélbizalom jelentős csökkenéséhez vezethet. A cégek kénytelenek kétfaktoros hitelesítést és további biztonsági intézkedéseket bevezetni, hogy megakadályozzák a jövőbeni támadásokat.

Összegezve az eddigieket…

Az adatvédelmi incidensek száma és komplexitása folyamatosan növekszik, mivel a rosszindulatú szereplők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak az adatok megszerzésére és a rendszerek megzavarására.

A sikeres védekezés érdekében a szervezeteknek folyamatosan fejleszteniük kell kiberbiztonsági intézkedéseiket, és gyorsan alkalmazkodniuk kell az új fenyegetésekhez, hogy minimalizálják a károkat és megőrizzék ügyfeleik bizalmát.